Fogadni mernénk, Te sem bánsz mindig kesztyűs kézzel magaddal. Ma arra invitálunk, idézd fel azokat a sértő kifejezéseket, címkéket, amelyekkel illeted magad, ha valami balul sül el. Talán hasonló „kedvességgel” szólsz magadhoz: „Nem igaz, hogy megint milyen béna vagy!” „De hülye vagy!” „Maga vagy a szerencsétlenség, egy igazi lúzer!”
Ez nem más, mint a Belső Kritikusod hangja. Fontos szerepe van a fejlődésedben, nem kell teljesen kiiktatni, lehet vele dolgozni, amely egy összetettebb önismereti munkát igényel, de addig is szelídíthetsz rajta, hogy ne azonosulj a destruktív mondataival, ítéleteivel.
Ma különösen hegyezd ki a füledet a Belső Kritikusod hangjára. Halld meg, vedd észre ma egy – egy helyzetben, amikor ilyen kritikákkal bombázod magad. Lehet ez egy hétköznapi, lényegtelen szituáció (pl. otthon felejtesz valamit), vagy egy nagyobb jelentőséggel bíró helyzet. Egy ilyen esetben, amikor észreveszed, hogy szapulod magad, gondold át, hogyan védenéd meg magad, ha ezeket egy idegentől hallanád?
Fogalmazz meg ezek helyett néhány mondatot, amit felidézhetsz ilyen helyzetekben.
Pl:
Ok, fel tudok sorolni x alkalmat, amikor ez a dolog már sikerült.
A hibázás nem azt jelenti, hogy hülye vagyok vagy kudarcot vallottam. Ez csak azt jelenti, hogy én olyan vagyok, mint mindenki más – ember. Mindenki követ el hibákat!
Abszolút normális, hogy nem mindig vagyok jó passzban. Mindenkinek lehet rossz napja.
Rendben van az is, ha egyesek nem kedvelnek engem. Senki sem lehet kedves mindenki számára!
Akár már ma megtapasztalhatod, ha újra megszólalna a Belső Kritikusod, hogy milyen könnyen képes vagy megszelídíteni az odaillő mondattal.
Trackback/Pingback